Ez egy teljesen jogos kérdés. Mielőtt valaki időt, energiát és pénzt fektet bele, meg akarja tudni: van-e valódi alapja annak, hogy ez segíteni fog?

A rövid válasz: igen, a párterápia hatékony – de nem mindenki számára, nem minden körülmény között, és nem automatikusan.

Mit mutatnak a kutatások

Az egyik legszélesebb körben vizsgált és bizonyítékalapú módszer a párterápiában az Érzelmi Fókuszú Párterápia (EFT), amelyet Sue Johnson fejlesztett ki. A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az EFT-n átesett párok 70-75 százaléka a kezelés végére már nem minősül a párkapcsolati szorongás kritériumait teljesítőnek – és az eredmények hosszú távon is stabilak maradnak.

A Gottman-módszer – amelynek alapja John Gottman évtizedes párkapcsolati kutatása – szintén kiterjedt empirikus bizonyítékokra épül. Gottman több mint 40 éves párkapcsolati adatbázisa alapján kimunkált konkrét beavatkozások bizonyítottan javítják a kapcsolati elégedettséget és csökkentik a válás valószínűségét.

A metaanalízisek – amelyek számos kutatást összefoglalva értékelnek – következetesen azt mutatják, hogy a párterápia hatékonyabb az önsegítő módszereknél, és hosszú távon is tartósabb eredményeket produkál.

Mikor hatékonyabb és mikor kevésbé

A párterápia hatékonyabb, ha mindkét fél elkötelezett a folyamat iránt. Ez nem azt jelenti, hogy mindkettőjüknek ugyanolyan motiváltnak kell lennie az első ülésén – de valamilyen szintű nyitottság mindkét félben szükséges.

A korai beavatkozás általában hatékonyabb, mint a késői. Azok a párok, akik már az első jelek után segítséget kérnek, rövidebb folyamattal, kisebb erőfeszítéssel érnek el tartós eredményt. Azok, akik 5-7-10 évet várnak, általában mélyebb munkát igényelnek.

A módszer és a terapeuta illeszkedése is számít. Nem minden megközelítés való minden párnak – és nem minden szakember való minden párnak. Ha az első alkalmak nem éreznek jónak, ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a terápia nem való nektek – lehet, hogy más szakembert érdemes keresni.

Ami a párterápiát ritkán teszi hatékonnyá

Ha az egyik fél részt vesz, de valójában már eldöntötte, hogy el akar menni – és a terápia csak a forma, amelyen keresztül ez megtörténik –, az eredmény általában az, hogy a folyamat a döntés végrehajtását segíti elő. Ez nem feltétlenül rossz eredmény, de más, mint amit sokan várnak.

Ha bántalmazás van a kapcsolatban – különösen fizikai bántalmazás –, a párterápia nem megfelelő keret a munka elsődleges formájaként. Ilyenkor az egyéni biztonság és az egyéni terápia az elsődleges.

Ha az egyik fél aktív addikciós problémával küzd, a párterápiát általában az addikció kezelése előzi meg.

A szkeptikusok kérdése: „de ez csak addig tart, amíg jár"

Ez egy valódi kérdés. A válasz: a jól végzett párterápia és párcoaching célja nem az, hogy a pár örök életig járjon – hanem az, hogy megtanuljon olyan eszközöket és mintákat alkalmazni, amelyek a folyamat után is működnek.

A legtöbb hatékony párkapcsolati munka célzottan befejeztetik – mert a pár elérte azt, amire szüksége volt. Nem azért ér véget, mert „meggyógyultak", hanem mert rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek önállóan is működőképessé teszik a kapcsolatot.

A befektetés értékelése

Egy-egy párkapcsolati probléma, ha nem kezelik, folyamatos hatással van az élet minőségére – munkateljesítményre, egészségre, gyerekek fejlődésére. A megelőző vagy korai beavatkozás általában jóval kisebb „befektetést" igényel, mint a késői kríziskezelés – vagy a válás kezelése.

Ez nem pénzügyi érv – bár az is releváns. Ez a hatékony döntéshozatal érve.

Az Így dolgozom oldalon leírom, milyen módszertani keretet alkalmazok a munkámban. Ha kérdésed van, hogy a te helyzetedben a párterápiás munka célszerű-e, foglalj ingyenes konzultációt – a konzultáción választ kapsz.